Az 1909-ben épült Indianapolis Motor Speedway versenypálya legendás hírét az Indianapolis 500-as versenynek köszönheti. A két világháború idejére eső kimaradt versenyeket nem számítva, a 2,5 mérföld (4,023 km) hosszú ovális pálya leglátványosabbnak tartott versenye 1911 óta töretlenül megrendezésre kerül. Az 1950-es évekbe, a 500-as futam versenyzői világbajnoki pontokat szerztek, ennek ellenére kevés Formula-1 pilóta vett részt. A "Brickyard 400", a NASCAR verseny, az első nem 500-as futam 1916 óta, 1994-ben került először megrendezésre, megnyitva ezzel az utat a Formula 1 2000-ben történt visszatérésére. Egy újonnan épített nyomvonalon, ez volt az első amerikai Grand Prix az 1991-es Phoenix-i futam óta. Több, mint 200.000 néző vett részt a nyitó eseményen, közel annyian, amennyien 2001-ben, a 9/11-es tragédiát követő első nagyszabású amerikai sporteseményen. Az Amerikai Nagydíj sok vitát és ellentmondásos eseménytél meg Indianapolisban, beleértve az ötszörös győztes Michael Schumacher kérdéses félreállását, amivel csapattársát Rubens Barrichellot juttatta győzelemhez. 2005-ben, a Michelin gumiabroncsok tartóssága körüli problémák következében hét csapatok kivonult a pályáról közvetlenül a felvezető kör után. Csak a Bridgestone gumikat használó három csapat (hat autó) indult a versenyen, aláásva ezzel az esemény népszerűségét. A Forma 1-es kör is az első egyenes szakaszon kezdődik (de az óramutató járásával megegyező irányban, ellentétben az Indianapolis 500 és Brickyard 400-as versenyekkel), a kör folytatótik az ovális pálya 4-es kanyarjával, majd a pálya közepe felé fordul a Hulman Boulevard-ra, majd a külső pálya 2-es kanyarjában visszatér az ovál pályára, hogy a South Chute-on keresztül egy nagysebességű szakasszon- és az 1-es kanyaron át visszatérjen a híres "yard of bricks"-re.